A2 / A4 korrózió

A korrózióvédelem témakörében beszélhetünk passzív (pl. védőbevonatok), ill. aktív (korrózióálló alapanyagok) korrózió védelemről.

Az ausztenites rozsdamentes acélok, úgy, mint az A2 és A4 csavar-alapanyagok, ötvözőanyagaik (Cr, Ni, Ti, Nb, Mo, stb.) miatt az “aktív” korrózióvédelem kategóriájába tartoznak.

Ezek a rozsdamentes acélok legalább 16% krómot (Cr) tartalmaznak, és ellenállnak az oxidáló anyagoknak. A króm (Cr), és szükség szerint más ötvözők tartalmának növelése, úgy, mint a nikkel (Ni), molibdén (Mo), titán (Ti) és nióbium (Nb) növelik a korrózióval szembeni ellenállást. Ezek az adalékanyagok az anyag mechanikai tulajdonságaira is hatással vannak, melyet a használattól függően tapasztalhatunk. Egyéb ötvözők alkalmazására csak a mechanikai tulajdonságok további javítása (pl. nitrogén, N) vagy a szennyeződések eltávolítása céljából (kén, S) kerülhet sor.

Az ausztenites rozsdamentes acélokra általában véve nem jellemző a mágnesezhetőség, ennek ellenére a hidegalakítás során az anyag felkeményedik, és tartósan fel is mágneseződhet. Ez a korrózióval szembeni ellenállására azonban nincs hatással.

A gyakorlatban a rozsdamentes acélok is különféle módokon korrodálódhatnak, melynek leggyakoribb formái az ábrán láthatók. Az egyes esetek részletesebb ismertetése pedig alább olvasható:

  1. a. A felületen megjelenő korróziófajták, pl.:
    • korróziós fertőzés
    • felületi korrózió
    • helyi korrózió
  2. b. kontakt korrózió
  3. c. feszültség- és
  4. d. mechanikai tényezők

Korróziós fertőzés

Amikor szénacél (“normál acél”) részecskék tapadnak rozsdamentes acél felületre, akkor azok jelenlétében előbb rozsdafoltok alakulnak ki, majd oxigénnel érintkezve kiterjedt rozsda keletkezhet. Ha ezeket a területeket nem tisztítják meg, vagy távolítják el, akkor ez az ausztenites acél helyi, elektrokémiai korrózióját okozhatja.

Kialakulásának lehetséges okai:

  • olyan szerszámok használata, amelyeket korábban szénacélnál is használtak
  • sarokcsiszoló használata során, vagy hegesztés közben képződő izzó fémrészecskék lerakódása
  • rozsdás fémtárgyak (pl. rozsdás vasdarabok, csavarok, edények stb.), amik valahogy kölcsönhatásba kerülnek a rozsdamentes acél felületével
  • vízzel rámosódó szénacél részecskék…

Felületi korrózió

Ez az az állapot, amikor a felület egyenletesen rozsdásodik. A megfelelő alapanyag kiválasztásával kiküszöbölhető. Az acélok különböző vegyi anyagokkal szemben mutatott ellenállóságára vonatkozó laboratóriumi teszteredmények érhetők el, mégpedig azok koncentrációjának és hőmérsékletének figyelembevételével.

Helyi korrózió

A felületen korróziós foltok, lyukak vagy üregek láthatók. Kialakulhat pl. klórtartalmú anyagok páradús vagy fröcsköléses terében (pl. medencék körül). Különböző szennyeződések illetve rozsda lerakódásai is kiválthatnak helyi korróziót, ezért a kötőelemeket rendszeresen meg kell tisztítani az ilyen lerakódásoktól.

Kontakt korrózió

Amikor különböző összetételű fémek között közvetlen érintkezést hozunk létre nedves környezetben, akkor elektrolit jön létre és megjelenik a kontakt korrózió, melyben az anód (a pozitívabb oldal) roncsolódik.

Ennek elkerülése érdekében az alábbiakra ügyeljünk:

  • Kerüljük el az elektrolitos közeg kialakulásának lehetőségét
  • Szigeteljük a érintkezési pontokat gumival, műanyaggal vagy egyéb bevonattal, megakadályozva a különböző pontenciállal bíró fémek közvetlen érintkezését
  • Kerüljük az eltérő anyagok kombinációját ahol csak lehetséges, így többek között a csavarokat, anyákat és alátéteket igazítsuk minőségben a csatlakoztatott szerkezeti elemek anyagához

Feszültségkorrózió

Az anyagok hegesztésekor kialakuló belső feszültség is okozhat korróziót. Ez a fajta korróziós jelenség leginkább olyan ipari környezetben figyelhető meg, ahol az anyagok jelentős mechanikai húzó- és feszítő erőhatásoknak vannak kitéve.

Az ausztenites acélok klórtartalmú közegben különösen érzékenyek a feszültségkorrózióra. Ebben a tekintetben a hőmérsékleti tényező kiemelt jelentősséggel bír, 50°C például már kritikus tartomány.

Mechanikai korrózió

Mechanikai megmunkálás során, például fúrás, csiszolás, köszörülés vagy más hidegalakítás során érintett területeken, ahol sérül az ausztenites acélt védő felületi oxidréteg, ott megjelenhet a rozsda. Kiküszöbölésére javasolt megoldásokat nyújtanak a passziváló szerek, amelyek felgyorsítják a felületi oxidréteg helyreállítását.